A visszacsatolás hálójában

2 hónappal ezelőtt Egyéb

A digitalizáció terjedésével, vagyis az egyszerűsített mentési folyamatok, és a tárolási kapacitások növekedésének következtében folyamatosan adatokat gyűjtünk. Elvárjuk, hogy visszacsatolást kapjunk olyan esetben is, amikor a kapott adatok egyébként szükségtelenek. Az adatok így egyre csak gyűlnek halomban. A felesleges információk felhalmozásának érdemes elejét venni azáltal, hogy tisztázzuk, hogyan használjuk a mért paramétereket.
Felejtsük el a folyamatos mérés, ellenőrzés és monitorozás körforgását! A folyamatfelügyelet létfontosságú, de a legfontosabb annak megértése, mikor van szükségünk visszacsatolásra, mennyit mérjünk, és hogyan hasznosítsuk a mért adatokat.

Nyílt és zárt láncú vezérlés – az alapfogalmak

Mielőtt elmélyednénk a témában, ismerjük meg a két alapfogalmat: a nyílt és a zárt láncú vezérlést. A két stratégia közötti eltérés a visszacsatolásban érhető tetten. Míg a vezérlés nyílt láncú, addig a szabályozás zárt láncú. A nyílt láncú vezérlések során a rendszerben nem létezik közvetlen visszacsatolás: az eredmény nem számít az irányítást tekintve, vagyis nem teljesen. A szabályozás során a műveletet folytonosan monitorozzuk, így a történéseken tartjuk a szemünket néhány alkalmas paraméter mérésével.

Nyílt láncú vezérlés során is van visszacsatolás a folyamat sikeréről és színvonaláról. Egy forgácsolási műveletet példaként véve, a folyamat végén a munkadarab-méret ellenőrzésével vagy felületi érdességének mérésével. Visszacsatolás tehát mindkét esetben van – hiszen ez különösen fontos ipari feladatok elvégzése során – a különbség inkább az, mikor történik meg. Ha szabályozunk, akkor a művelet során folyamatosan vagy előre időzített időpontokban; vezérlés esetében csak a folyamat végén.

Más példával élve, a tervezési területen a visszacsatolás fontossága egyre nő. Minél gyorsabban készül el egy-egy termék és minél kevesebb lépésben, annál gyorsabb és hatékonyabb információáramlásra, és így visszacsatolásra van szükség.

A nagy mennyiségű adathalmok között azonban nélkülözhetetlen észrevenni azokat a jellemzőket, melyek a folyamatminőségről, a tervezés folyamatáról tárgyilagos képet adnak. Különösen fontos, hogy a visszacsatolás megbízható legyen, a műveletet jók tükrözze, hogy az adatok hasznosíthatóak legyenek. A tervezés során, például a konstrukció kiépítésénél létfontosságú egyeztetni, a prototipizálás során így már egzakt mérési értékekkel dolgozhatnak a fejlesztők. Összefoglalva: szánjunk időt és erőt az adatok gyűjtésére, és a folyamat megkezdése előtt átgondolt tervekre!

Mikor melyik vezérlést alkalmazzuk a tervezés során?

Ha az output gyorsan változik az inputok változásának hatására, nem elég a művelet végén ellenőrizni. Ebben az esetben is akkor járunk sikerrel a vezérlés során, ha korrekt folyamatjellemzőket nézünk. Digitális ipari rendszerekben, hogy az automatizált működés érdekében a folyamatos visszacsatolás szükséges: így az emberi jelenlétet és felügyeletet helyettesíthetik a mért jellemzők.

Bár vezérlés esetén is kapunk visszacsatolást, csak a szabályozás során korrigálunk azonnal. A jellemzők romlása akár már az első kiemelkedő értéknél visszafordítható, így elkerülhető a selejtgyártás, és elkerülhetőek a balesetek, melyek egy gyár működésében kiemelten fontosak. Egy tervezési vagy fejlesztési folyamat során a folyamatos visszacsatolásokkal, kommunikációval és adatáramlással tarthatjuk a folyamat elején kitalált koncepciót.
Amennyiben a gyártási folyamat tervezői-teamben történik, ismételten kulcsfontosságú a kommunikáció. Manapság már nem szükséges fizikailag egy helyszínen tartózkodniuk a tervezőknek, elég olyan kommunikációs csatornát fenntartani, mely folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít a csoporttagok és a megrendelő között is. A változásokról, az eredeti koncepciótól való eltérésről, adott csatornán keresztül haladéktalanul értesíteni kell minden csoporttagot.

Egy ilyen folyamatnál bizonyos jellemzőket nem lehet pontosan megszabni, majd később megkövetelni a munkadarabtól, tehát a tömeget, anyagválasztást, megmunkálási paramétereket a technologizálás előtt kell meghatározni. Ellenben a tervezés során megállapíthatóak azok a paraméterek, amiket a megrendelő viszont akart látni.

Bár az automatizálás hatására a gépek lassan nélkülözhetetlen szereplőjévé válnak a termelésnek, a humán erőforrás továbbra is pótolhatatlan. A digitális eszközökkel egyszerűen gyűjthetünk és tárolhatunk információkat, az ötletek keletkezésében és a visszacsatolások szelektálásban azonban az emberi tényező kulcsfontosságú. A felügyelő határozza meg, mely információk alapján folytatódjon a termelés, mi a hasznos, és mely adatok vethetőek el.