Kibertér és IoT eszközök – a negyedik ipari forradalom

Minden korszaknak megvannak a maga trendjei, melyek meglehetősen vonzóak ahhoz, hogy publikációk százai jelenjenek meg hozzájuk kapcsolódóan. Ilyen az ipar 4.0 is, melynek neve ismerősen cseng, mégis érdemes egy rövid áttekintést tennünk, hogy megértsük a jelenség lényegét.

Automatizáció a gyártásban is!

A negyedik ipari forradalomként is emlegetett tendencia az automatizáció, a robotika és a számítástechnikai megoldásokhoz képest a gyártásban résztvevő eszközök digitális integrációját hozta el. Ez a gyártási technológiák során alkalmazott automatizálást és az adatforgalmi trendeket jelöli, melyben a big data, az intelligens informatikai hálózatok által generált óriási adatmennyiség feldolgozása és strukturális értelmezése kulcsfontosságú. A rendszerben résztvevő egyes eszközök ugyanis a felgyülemlett hatalmas adattömeget (melyet a hagyományos adatfeldolgozó szoftverek képtelenek kezelni) megosztják egymással és a gyártásban résztvevő humán erőforrással, a munkaerővel is.

Ezt a folyamatot, az eszközök digitális integrációját a kiber-fizikai-rendszerek (CPS = cyber-physical system) teszik lehetővé, melyek így a negyedik ipari forradalom fő katalizátorainak tekinthetőek.

A digitális transzformáció

Azzal, hogy az egyes eszközök (szoftverek és hardverek egyaránt) egy integrált egységbe olvadnak össze, létrejön a valós idejű adatfeldolgozás, mellyel jelentős mértékben növelhető az ipari termelés hatékonysága is. A kiber-fizikai rendszer ugyanis egy számítógépes algoritmusokkal működtetett mechanzimus, mely a fizikai eszközöket azok virtuális másaival kapcsolja össze. E rendszerben a virtuális másolat képes adatot gyűjteni és feldolgozni azt, majd módosítani fizikai eredetijének működését, ezzel önmagukat szervező gyártórendszerek alakulhatnak ki.

IoT, dolgok internete

Most érkeztünk el a forradalom egyik legmeghatározóbb eleméhez. Az IoT (Internet of Things) többek között a fent ismertetett globális hálózatok összessége, melyben emberek, épületek, alkalmazások és egyéb szenzoros eszközök vannak összekapcsolva. Ahogy látható, az IoT a mindennapi életünk része, a gyártásban használt pontos kifejezés az Ipari Dolgok Internete (IIoT = Industrial Internet of Things).

Az IoT a machine learning (gépi tanulás) és a big data technológiák egyesítésével a gépeket tudással ruházza fel, így teljes spektrumú digitális transzformációt eredményez: a hatalmas adatmennyiség minden eddiginél hatékonyabb felhasználása forradalmasítja a gyártást. Az eszközök hálózatba foglalása lehetővé teszi a távolról történő irányítást is. Mindezekkel kevesebb emberi beavatkozás mellett hatékonyabb, gazdaságosabb működést és jobb termékadat-átláthatóságot érhetünk el.

A digitális integrációt vertikálisan vizsgálva elmondható, hogy az első lépcsőfok a fizikai eszközök leképezése a virtuális térben, melyet ezeknek az eszközöknek a hálózata, a hálózatok összessége, az IoT követ.

Adatok a felhőben

Az eddig példátlan mértékű, az IoT eszközök által generált adatforgalom megterheli a vállalati hálózatok infrastruktúráját, melyre a felhő alapú számítástechnikai, megosztott feldolgozási teljesítményt biztosító megoldások adnak segítséget. Ez a technológia lehetővé teszi azt, hogy az IoT eszközök által generált adatokat fizikailag máshol tároljuk, egy harmadik szereplő infrastruktúráját felhasználva ahelyett, hogy saját hálózatunkat terhelnénk.
A felhő alapú szolgáltatásokkal jelentős költségcsökkentés érhető el, a vállalati infrastruktúra kiépítésének, fenntartásának és kezelésének költségei spórolhatók meg.

A fentiekből látható, hogy a digitális integráció az ipari termelés, a gyártás gyökeres változását hozza el. A gyártásban résztvevő eszközök virtuális létezése, majd azok hálózatba kapcsolása, s abból a minden eddiginél hatalmasabb adatmennyiség kinyerése és hatékony feldolgozása egy olyan jövőképet fest elénk, melyben okos gyárak, minimális emberi beavatkozással működnek. A forradalom elkezdődött…

További érdekes cikkek az IoT témájában:

Machine to machine, amikor a gépek kommunikálnak egymással
Telenor IoT blog