Magyarország a digitalizáció térképén

4 hónappal ezelőtt Egyéb

Hol tart Magyarország a digitalizáció útján, s hol tartanak a kis- és középvállalkozások a fejlesztések mindennapi ügymenetbe való beépítésével? És egyáltalán, hogyan tudjuk mindezt mérni?

Hol tartunk mi, a többi országhoz képest?

A digitalizáció területén az Európai Unió tagállamai közül Magyarország a középső kategória második felében található, ugyanakkor az Unió átlagos mutatóinak eléréséhez folyamatos fejlesztésekre van szükség. Hogy miért? A digitalizáció az élet számtalan területét átalakítja. A gyártást és előállítást tekintve például az alacsony szaktudást igénylő, egyszerű, munkákat váltja ki először, miközben olyan új munkakörök alakulnak ki általa, melyek összetettebb, digitális kompetenciákat igényelnek. Egyes becslések szerint Magyarországon 2020-ra közel egy millió állás üresedhet meg a digitális készségekkel nem rendelkező munkaerő miatt. Az Európai Bizottság DESI (The Digital Economy & Society Index) felmérése szerint a magyar lakosság 50%-a digitálisan alulképzett, míg az Európai Unióban ez a szám 47%. Érdekesség ezzel szemben, hogy a közösségi oldalak használatában a sor elején vagyunk, legalábbis privát szinten, míg a vállalati és üzleti életet tekintve elmaradunk Európa többi országától.

Az interneten is értékesítő kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos adatokat tekintve 28 tagállam közül Magyarország a 20. helyen áll: mindössze a magyar cégek 10%-a árulja terméket és szolgáltatásait az interneten. Az online értékesítők esetében átlagosan az árbevétel 7,2%-á érkezik a weben keresztül, vagyis a vállalatok online részvétele alacsonynak mondható.

Miben mérhető lemaradásunk? Avagy a digitális alulképzettség

Egy ország digitalizációs helyzetének megállapításához négy tételt kell vizsgálni: a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét, azok hozzáférhetőségét, a digitális tartalomkínálatot, valamint a lakosság digitális kompetenciáját.

Míg az internetes hálózat fejlettségét és internetelérést tekintve Magyarország jó úton halad, a kompetenciákat tekintve nálunk az alapvető digitális készségek szintje kisebb, mint az Európai Unióban.

2015. évi felmérések szerint Európa lakosságának a 40%-a nem rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22% nem használja az internetet. Vagyis Magyarország lakossága a digitális világ lehetőségeinek kihasználása szempontjából marad le leginkább. A kompetencia fejlesztéséhez kulcsfontosságú a digitális technológiával támogatott tanulás az oktatás minden szintjén, amelyhez nélkülözhetetlen az innováció és a digitalizáció megjelenése pedagógiai, technológiai és szervezeti szinten is. A Google magyarországi szervezete is hozzájárul ingyenesen elérhető, Digital Workshop programjával a változás könnyebb implementálásához, mellyel a magyar kis- és középvállalkozások felzárkóztatását célozza. A Digital Workshopon átadott ismereteken keresztül a vállalkozások előremozdulhatnak a digitális jelenlét irányába, mindezt egy személyre szabott oktatási tervvel. A workshopok és konzultációk során az analitikáról, közösségi médiáról, keresőkről, display hirdetésekről vagy webáruház üzemeltetésről is megkapjuk a kellő ismereteket.

 

A változás fontosságának felismerése

Az egyéni szintű kompetenciák mellett kiemelkedően fontos, hogy a vállalati döntéshozók szintjén megjelenik-e a nyitottság a digitális transzformációra, és ha igen, akkor milyen gyors reakcióidővel, és milyen törekvések irányulnak a digitális trendek bevezetésére. Magyarországon a döntéshozói pozíciókban kiemelkedő számban vannak jelen a digitális bevándorlók, vagyis azok a régebbi generációk, akik nem születtek bele abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák. A bevándorlók az új technológiák irányába történő elmozdulást nehezebben valósítják meg, nem élnek azokkal az eszközökkel, melyekkel az átalakulás gyorsabb lehetne. A változó termelési trendekben csak azok tudnak sikeresen részt venni, akik hatékonyan és folyamatosan reagálnak a folyamatos változásokra, és beruháznak a fejlesztésekre. Újabb akadályokat jelent, hogy számos döntéshozó negatív véleménnyel van a digitális technológiákról, és sem a változás fontosságában, sem annak sikerében nem bízik. Ha nem hiszünk a változásban és nem használjuk a rendelkezésre álló eszközöket, úgy a bevezetés sikertelenné válik, ami munkahelyi vagy munkaerőpiaci feszültséget okozhat.

Bár az új, digitális eszközök egy része a szolgáltatási szektort célozza, a legfrissebb technológiai fejlesztések a gyártásra is kifejtik hatásukat, növelik a termelékenységet. A korábban említett megszűnő pozíciók az ipar területén is problémát okozhatnak az automatizálás térnyerésével, ellenben más kompetenciákat igénylő helyek születhetnek helyette.

Akiké a digitális jövő

Számos ingyenesen elérhető képzés támogatja a vállalatokat abban, hogy dolgozóik a közelgő digitális átalakulásra felkészülhessenek. A kérdés csak az, hogy a kis- és középvállalatok felismerik-e a kellő időben a változás szükségességét.

Itt találkozik az ipari digitalizáció és az, hogy mennyire fejlett digitálisan egy társadalom: akik felkészülnek az új, digitális világra, azok sikeresen vehetnek részt az új termelési és szolgáltatási láncban. Vállalati szinten pedig azon cégek maradnak versenyben, akik hatékonyan reagálnak a változásokra, hajlandóak a legújabb technológiákat implementálni, és beruháznak a kellő digitális eszközökre.